... Számomra otthonos módon szálazza szét a szeretést, alkotóelemeire szedi az apaságban rejlő erőt és tanulási lehetőséget....
„Kertész András szövege mosolyra húzza a számat. Számomra otthonos módon szálazza szét a szeretést, alkotóelemeire szedi az apaságban rejlő erőt és tanulási lehetőséget. Azt már tudjuk, hogy az a férfi halad a korral, aki az érzéseihez kapcsolódik, jártas az önismeretben, és a mindennapi “oroszlánvadászat“ mellett bátran áll elébe az emberi kapcsolatok kihívásainak is – de nagyon jó ezt András személyes élményeiből érzékelni.
Alkotó anyaként csak megerősíteni tudom: a kisgyerekekkel való mindennapok az alkotás, a jelenlét mesterévé tehetnek – ha megnyitjuk erre magunkat.
Csakúgy, mint Andrásnak Mr. D, a kisfia, nekem is a lányaim, Lili és Panni a legjobb tanítóim.
András apa-szerdákat vágott ki az élet zsezsgő sodrásából, ami csak az ő kettőjük ideje. Én folyton-mozgó zenészként 36 és 40 évesen szültem két kislányt. A második után kiszálltam egy időre a turnébuszból, mert nem akartam “elénekelni” mellettük. Beleremeg a gyomrom, de jól is tettem ezt! Módosítottam a mozgásom pályáján, és lendületből, élettel teliségből csak még több lett.
Minden, amit azóta felépítettem, a velük való közös életből ered: dalok, online tanítás, és legfőképp mások szolgálásának még mélyebb megtapasztalása. „
... kapunk helyette bőven egyedi meglátásokat és fontos ráismeréseket, elmélkedésre vagy épp vitára ösztönző gondolatokat a szülői létről meg a gyereknevelésről…
“A kufliktól tudjuk, hogy az elhagyatott réten szerdán van a bújócskázás világnapja. Kertész András könyvében a hétnek ez a napja a féltve őrzött apaidő. De keresgélés és rátalálás itt is bőven akad! E kötet rövid, de nagyon tartalmas szövegeiben a szerző kisgyerekes apaként járja a szülővé válás kanyargós és kalandos ösvényeit. Útközben pedig rátalál és csodálkozik, elcsügged és örül, szorong és megkönnyebbül, ráfeszül és elenged, eltéved, majd ismét útra lel. Mint ismeretlen földrészen egy felfedező. …Aki szerencsére nincs egyedül, hiszen ott van vele Mr. D. – vagyis Dávid, a kisfia. Ők kéz a kézben derítik fel ezt a mindkettejük számára (másféleképpen)
vadonatúj világot. És benne főleg: egymást és önmagukat. Az olvasó pedig kíváncsian követheti apát és fiát szerdáról szerdára, játszótértől kisboltig, konyhától gyerekszobáig, bölcsődétől az
óvodáig.
Higgyék el, érdemes! Mert ha az út végén nem is kapjuk kezünkbe az Apaság
Kontinensének Nagyatlaszát (mivel ilyen nem létezik), de kapunk helyette bőven egyedi meglátásokat és fontos ráismeréseket, elmélkedésre vagy épp vitára ösztönző gondolatokat a szülői létről meg a gyereknevelésről… És ráadásnak egy lelkes és különlegesen elhivatott apa önarcképét!
Kertész András könyvében szerdán van az apaság világnapja. Én csak azt kívánhatom a szerzőnek és mindannyiunknak, hogy ez a nap (ha már világnap) tartson örökké, amíg világ a világ!”
... úgy válik a korábban elfoglalt, vezetői és kommunikációs tanácsadóból olyan apa, aki táncra perdül kisfiával a bolt közepén…
„Amikor Kertész András negyvenévesen édesapa lesz, és megszületik kisfia, Dávid, azaz Mr. D., mint korábban már annyiszor, most is újra kell terveznie az életét. Egy nehéz időszak után benne is felmerülnek a legtöbb szülőt foglalkoztató kérdések: munka vagy magánélet, még több pénz vagy játszótér, újabb sikerek vagy közös élmények?
Egy szeptemberi napon aztán merész lépésre szánja el magát, és úgy dönt, a szívére hallgat: a következő egy évben szerdánként otthon marad a kisfiával, és mindenre nemet mond, ami megakadályozhatná, hogy együtt töltsék az időt.
Így születnek meg az apás szerdák, és vele együtt az Apaidő.
Ahogyan a közösen töltött napok peregnek, úgy válik a korábban elfoglalt, vezetői és kommunikációs tanácsadóból olyan apa, aki táncra perdül kisfiával a bolt közepén, aki újra megérzi a friss avar illatát, ha beköszönt az ősz, és örömmel veszi észre azokat az apró csodákat, amelyek boldogságot lopnak a hétköznapok mögé.
De az öröm és az igazi kapcsolódás mellett a szerdák azt is megtanítják Andrásnak, és vele együtt nekünk, olvasóknak is, hogy a társadalmi elvárásokat levetkőzve miképp találjuk meg önmagunkat ebben az új, csodálatos, de sokszor kihívásokkal teli szerepben, amelyet a szülővé válás jelent.
Az Apaidő olyan hiánypótló kötet, amely mindannyiunkat arra ösztönöz, hogy a mának éljünk, hiszen az egyik legfontosabb dolog, amit soha nem kapunk vissza később, a kisgyermekeinkkel töltött felejthetetlen idő.”
... Olyan változtatásokhoz adhat bátorságot az apáknak, ami a hagyományosan elvárt, felelősségteljes családfői szereppel teljességgel összeegyeztethetetlennek tűnhet.…
„A kézirat olvasása után egy várandós édesanyával beszélgetve a lelkére kötöttem, hogy Kertész András könyvét feltétlenül tegye hozzá a bevásárlandók listájához! És valóban úgy gondolom, minden gyermeket váró szülőpárnak olvasnia kell ezt a kis könyvet, de még akkor sem késő, ha már óvodáskorúak, vagy akár felnőttek már a gyerekeik. Olyan változtatásokhoz adhat bátorságot az apáknak, ami a hagyományosan elvárt, felelősségteljes családfői szereppel teljességgel összeegyeztethetetlennek tűnhet. A látszólagos áldozathozatal – lefaragni a munkából, pénzkeresetből, individuális törekvésekből, és a felszabaduló időt, energiát az apaság mélyebb szintű megélésére fordítani – felbecsülhetetlen érték az egész család számára. Az apa-gyerek kötődés megalapozásával életre szóló útravalót kap a gyerek, az apa pedig az intenzíven megélt kapcsolódás semmihez sem fogható élményén túl önismereti gazdagodáshoz, a világ árnyaltabb megértéséhez jut. Könyv inspiráló, szemfelnyitó módon segítség lehet nem csak az édesapáknak, de az édesanyák és nagyszülők számára is.”
... Rávilágít arra, hogy a gyermek léte által hogyan juthatunk el a világ és önmagunk megismeréséhez.…
„Vannak dolgok amiket akkor értesz meg, amikor gyereked lesz” ….
„De jelen könyv nemcsak a már meglévő gyermekes szülőknek és apáknak íródott, ajánlom mindazoknak, akik a jövőben gyermeket terveznek. Hétköznapi földhöz ragadt helyzetekkel, példákkal illusztrálja a szerző a mindennapok szülői kihívásait.
Kiváló ráhangolódás annak, aki valódi, élményszerű elemeken keresztül szeretne információt kapni az apai lét és az ezzel együtt járó érzelmi és fizikai állapotokkal a hétköznapok során. Megmutatja az apa-gyermek kapcsolat sokszínűségét, rámutat a kapcsolódás örömére, s egyben nehézségeire, kihívásaira is.
A könyv egy lehetőség arra, hogy elkezdjünk foglalkozni apaként saját önismeretünkkel. Rávilágít arra, hogy a gyermek léte által hogyan juthatunk el a világ és önmagunk megismeréséhez.
Szeretettel ajánlom minden apukának és leendő apukának, sőt már meglévő szülőknek, édesanyáknak, nőknek egyaránt, hiszen jól kitűnik, hogy a gyermekek kapcsolódásához, szeretetteli neveléséhez nemcsak a női de legalább annyira a férfi minőségek is szükségesek.”
... Ha valaki a kütyünyomkodás és a digitális babysitter alternatíváját keresi, úgy, hogy közben tesz gyermek egészséges fejlődéséért is, akkor az apaidők könyvből nagyon sokat fog tudni meríteni!.…
„Egy könyv a családról és a családi kötelék fontosságáról. Kertész András sajátos szemüvegén keresztül. A gyerekkor egyszeri és megismételhetetlen, amiről lemaradunk, örökre lemaradunk és persze ugyanúgy gyermekeink is. András könnyed, élvezetes stílusa párosul a család fontosságát hangsúlyozó életszerű tartalommal. Ha valaki a kütyünyomkodás és a digitális babysitter alternatíváját keresi, úgy, hogy közben tesz gyermek egészséges fejlődéséért is, akkor az apaidők könyvből nagyon sokat fog tudni meríteni!”
