Mit tehetsz otthon a karrieredért? (2.rész)

A gyermekszüléssel járó otthonléthez többféleképpen állhatunk hozzá. Karrierünk szempontjából természetesen számolnunk kell az időkieséssel járó hátrányokkal.

• Ha szünetet tartunk a munkában, az egyben azt is jelentheti, hogy könnyebb fölülvizsgálni karrierlehetőségeinket, mint ha folyton benne vagyunk a taposómalomban.
• A szülési szabadság nem csak törést jelenthet a munkában, hanem pozitív pihenőt is adhat, amely után máshol könnyebb az újrakezdés.
• Nyitottakká válhatunk egy esetleges munkahelyváltásra, amelynek következtében lehetőségünk nyílik újabb szakmai kihívásokra, fejlődésre.
• A „szünet” után újult erővel, új szakmában, új területen, új munkahelyen dolgozhatunk – ami akár még sokkal jobban meg is felel az új helyzetnek.

Ki vagy Te?

A gyermekszüléssel együtt jár önmagunk újradefiniálása is. Új helyzetünkben lehet, hogy eleve másik munkahelyet kell keresnünk, amelynek helye, időbeosztása, fizetése jobban megfelel a családi állapotunknak. Ahhoz azonban, hogy ki tudjuk használni a munkában beállt szünetet, egyfelől tudatosítanunk kell magunkban, mit szeretnénk, másfelől pedig ki kell tudnunk használni a külső segítséget. Tisztában kell lennünk a saját igényeinkkel, hiszen a gyerekeknek is fontos, hogy a szüleik jól érezzék magukat, elégedettek legyenek.

Amikor érzelmileg nagyon le vagyunk kötve, és a felelősségérzet, a szeretet, az erős, mély érzések határozzák meg az életvitelt, gyakran nehéz egyensúlyban maradnunk. Sokan tapasztalják ezt, mikor gyermekük születik. Ezek mellett az érzések mellett nehéz a bennünk megjelenő, más irányú igényeinket lelkiismeret-furdalás nélkül beépíteni a hétköznapjainkba. Sokunknak nehéz bevallani, hogy olykor inkább szeretnénk kollégák, barátok, gyermektelen felnőttek társaságában – vagy esetleg egyedül – lenni.

A férj ebben a helyzetben jelentős támogatást nyújthat, de előfordulhat, hogy a leterheltség miatt nem képesek plusz energiát fektetni a kapcsolatba. Nem minden férfi egyformán megértő, és gyakran más elképzeléseik vannak az anyaságról, mint a nőknek. A párkapcsolatban gyakran feszültségeket is okozhatnak a gyerekek: kevesebb idő jut egymásra, mindig a gyerekek körül forog a szó, a felek egy idő után nem tudnak más beszédtémát találni…

Saját magunkkal szemben is bűntudatunk lehet, ha nem tudjuk elfogadni, hogy egyfelől nem szeretnénk minden időt a gyermekünkkel (kettesben) tölteni, másfelől pedig külső segítségre szorulunk.

Kutatásunk során tisztán látszott, hogy sokan, ha be is ismerik ezeket az érzéseiket, nem tudnak magukra ugyanolyan jó anyaként tekinteni, így nehéz az átállás.

Oszd meg!

A fönti problémák miatt a anyukák sokszor más anyukákhoz fordulnak, akikkel úgy érzik, szabadabban kommunikálhatnak. Ezeknek az alkalmi közösségeknek a tagjai sokat tudnak segíteni egymásnak, de komoly hátrányuk, hogy mindannyian ugyanabban a helyzetben élnek, így előfordul, hogy nem képesek objektíven szemlélni magukat és a helyzetüket.

Itt lép be a képbe a coaching. A coaching során védett, semleges környezetben fogalmazzuk meg és mondjuk ki aggodalmainkat, érzéseinket, gondolatainkat – mindazt, amiről gyakran nehéz beszélni. A coach segít abban, hogy nyíltan beszéljünk az érzéseinkről, gondolatainkról valakivel, aki egyik irányba sem elfogult.

Gyerek és tanulás együtt?

Az otthon töltött idő karrier szempontjából való hasznosítása nem könnyű feladat. Habár az állam támogatja a második diploma megszerzését, sokan különböző okokból nem tudják ezt a lehetőséget kihasználni. A gyermekgondozás feladatát gyakran kizárólag az anya látja el, így nem csoda, ha sem ideje, sem energiája nem marad más tevékenységekre. Ha azonban valaki komolyan tovább akar tanulni, diplomát szeretne szerezni, nagy kérdés, hogy hova tud segítségért fordulni. Egyedül ugyanis nagyon nehéz megoldani. A nagyszülők sokat tudnak segíteni, főleg ha nyugdíjasok. Sokszor azonban a szűkebb vagy tágabb család tagjai sem tudják vállalni a gyermekfelügyeletet – és noha a második diploma ingyenes, a bébiszitter nem az. Interjúalanyaink többsége így vagy eleve nem is tervezte, hogy továbbtanul, vagy nem sikerült megvalósítania ez irányú terveit – hiányzott hozzá az idő, a pénz, a támogatás.

Mindazonáltal ez sem lehetetlen, sőt, számos pozitív példával találkozhatunk.

• Krisztina angolul tanult, amire az aktív munkavállalás alatt nem jutott ideje.
• Enikő, aki két gyermekével közel hat évig maradt otthon, részt vett a Tempus Alapítvány Vállalkozó Nők -Dolgozó Anyák c. programjában, melynek során vállalkozási ismereteket, pályázatírást tanult, illetve személyiségfejlesztő (pl. pénzügyi önismereti) kurzusokat is végzett.
• Melindának komoly logisztikai feladatot jelentett összehangolni a családi életet és bölcsődés fiának beszoktatását a tanrenddel. „Idősebb gyermekünk másfél éves volt, amikor eredeti diplomám kiegészítéseként felvételiztem az azt kiegészítő master képzésre, nappali tagozatra. Úgy éreztem, ez a specializáció elengedhetetlen ahhoz, hogy szakmailag tovább tudjak lépni.„

Ha komolyan tovább akarunk tanulni, esetleg diplomát szerezni, ahhoz elengedhetetlen a külső segítség. Melindának úgy sikerült, hogy minden rendelkezésére álló külső erőforrást maximálisan kihasznált. Nagy könnyebbséget jelentett neki a nagyszülők és férje támogatása, valamint a két bébiszitter, és alighanem ez is közrejátszott abban, hogy jelenleg, kislánya megszületésére várva máris nyelvtanulással kapcsolatos terveket dédelget.

Milyen következtetéseket vonhatunk le a föntiekből?

Mindenekelőtt azt, hogy az otthonlét ideje alatt fokozottan oda kell figyelnünk arra, milyen változásokon megyünk keresztül, és hogyan töltjük el az időnket. Ha képezni szeretnénk magunkat, lényeges, hogy pontosan kijelöljük az elérendő célokat, és minden lehetséges erőforrást kihasználjunk, legyen az a család segítsége, bölcsőde vagy bébiszitter. Ha ezeket a lehetőségeket kiaknáztuk, azzal megtettük az első lépést afelé, hogy később minél könnyebben vissza tudjunk kerülni a munka világába.